Gémeskút

Januárban sokkal több ökörségre dobott ki minket a Google, nekem a napi programom részévé vált az aznapi keresőkifejezéseken lefáradás. Itt egy kis válogatás, szigorúan 18 éven felülieknek - a máriós itt a piros, hol a pirostól a Pokémon szexig. (Igen, jól olvastátok, Pokémon szexig.) Kiderül, hogy a Gémeskút valójában drogügyi szaklap, és autók feltöréséhez is hasznos segítséget nyújt. De mit keresnek itt a spanyol újságok?

Sandbox játékok és ELITE, avagy egy játékstílus születése

Vannak olyan játékok, amik a bejelentett időponthoz képest kicsit csúsznak; vannak, amelyek elég sokat, és vannak, amelyek éveket. Ez utóbbiakról általában jó előre bejelentik, hogy majd annak rendje és módja szerint forradalmasítani fogják a játékipart, vagy ha azt nem is, akkor legalább az adott játékstílust. Most szerintem mindenki arra gondol, hogy a Duke Nukem Foreverről fogok írni, mint az ún. vapourware királyáról, de nem; van itt másik program is, ami szintén lassan évtizedes csúszást produkált. Nemrég „kiszivárgott” (inkább légből kapott) megjelenési dátumot kapott az Elite 4. A vicces az, hogy ha a játék csak a felét tudná annak, amit előre ígérnek róla, már az is meglehetősen forradalmi lenne. Miért is? Ennek apropóján írok most egy cikksorozatot, amiben szó lesz a játékról, ami stílust teremtett, és a hagyományt továbbvivő címekről is.

Lesz majd szó itt olyan játékokról, mint a Hardwar, a Freelancer, a kevésbé ismert I-War és X-sorozatok, vagy az alig ismert Noctis, de akár még a GTA3-ról is. No de kezdjük az elején!

    Technikai malőr miatt (= rosszul írtam le az emailcímet :) nem tudtuk megkapni egyikőtök cikkeit sem, úgyhogy most itt a remek lehetőség, hogy azokat újra elküldjétek. A helyes emailcím tehát még egyszer (a vendégblogger szabályzatban is frissült): gemeskutblog KUKAC gmail PONT com .
    És még egyszer elnézést a kellemetlenségért.

Itt a Super Smash Brothers Brawl intrója! A játék 31-én kerül Japánban a boltokba, de már most botrányosnak tűnik az indulás - a Nintendo az ígért készletek 25%-át fogja csak leszállítani az első napon, úgyhogy tömegjelenetek várhatók... még jó, hogy Amerikában később jelenik meg a program; a japánok rendszerint visszafogottabbak, úgyhogy talán vér nem fog folyni. (Legalábbis ha a tavalyi PS3 premierre gondolunk...)

Gyönyörködjetek! És sírjatok - még mindig nincs európai megjelenési dátum.

Geometry Wars: Galaxies (Wii/DS)
Osztályzat: Jó
Műfaj: Űrhajós lövöldözős
Korosztály: 3+
Nyelvigény: Nincs
Nehézség: Profi
Beletanulási idő: Rövid
Kifáradási idő: 15-20 perc után már felléphetnek szemfájdalmak
Ár: 9.900,- (Wii, Gamepark)

Ami jó: Baromi sok pálya van benne; sokszoros újrajátszhatóság; igazi retro feeling
Ami rossz: Rövid idő után is szemrontó; iszonyatosan nehéz - és nincs könnyű üzemmód

    E játék elődjét a PC-sek már tavaly óta, Xboxosok pedig akár 2003 óta ismerhetik, amikor is az eredeti Geometry Wars a Project Gotham Racing 2 c. autóversenybe épített külön kis minijátékként jelent meg. Szokásunktól eltérően egyszerre fogjuk megnézni a Wii és a DS változatot, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy néhány különbségtől eltekintve ugyanarról a játékról van szó.

Most csak röviden így két hosszabb cikk között: a Gémeskút tovább tuningolódik, kedves látogatóink megcsodálhatják szerzőink Mii-változatát a bemutatkozás oldalon (nem röhögni! nem röhögni!), és van újabban egy központi játéklistánk is, ahol nagyon áttekinthetően lehet platform és műfaj szerint címekre vadászni.

Aktuális-generációs kézikonzolok? A Sony PSP-t és a Nintendo DS-t mindenki ismeri. De mi van a GP2X-szel?

Ez a konzol meglehetősen erős - a DS-t helyből alázó - hardverrel rendelkezik, Linux operációs rendszert futtat, legújabb kiadása pedig érintőképernyős. Talán a Linuxból sejthető, hogy bárki bármiféle alkalmazást írhat rá, játékokat is - a legnépszerűbbek a különböző emulátorok, de vannak PDA funkciók is bőséggel, PDF olvasás, programozási nyelvek, minden, mi szem-szájnak ingere. Természetesen ezeknek a futtatásához nem szükséges semmiféle egyéb kiegészítő és/vagy garancia elvesztésével járó művelet, mint más konzolok esetében.

Ahogy az angol mondaná, "what's the catch?" - mindez túl szépen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, mit takargatnak itt? A Gémeskút utánajárt!

Hotel Dusk – Room 215

Osztályzat: nagyon jó
Műfaj: point & click kaland
Nyelvigény: középfok
Nehézség: középhaladó
Újrajátszhatóság: minimális

Ha már prezzey írt arról a játékról, aminek sose tudom, mi a címe, akkor nem tudom megállni, hogy ne írjak a „folytatásról”, azaz a Hotel Dusk-ról. Folytatás azért, mert voltaképpen ugyanazt az engine-t használja, és természetesen ugyanazok fejlesztették, de a szereplőknek és a történetnek semmi köze az „eredetihez”. Ja igen, mert itt már ilyenek is vannak :) No lássuk, másodjára mi sikerült!

Többen mondtátok már, hogy legyenek Gémeskút bannerek, ma nekiültem és csináltam hármat. Sorrendben: Balthier (Final Fantasy XII), Cait Sith (Final Fantasy VII), Link (Zelda sorozat). A háttérben pedig egy X-Wing, illetve Nintendo csillagok. Linkeljetek ránk, és az jó lesz nekünk ;] Ha valaki más méretben is szeretne, szóljon!

Közkívánatra a mai nappal létrehoztuk a Gémeskútra való külsős írás szabályzatát, melyet mostantól mindig megtalálhattok a bal oldali oldalak menüben is. A szabályok valószínűleg fognak változni az idők során, úgyhogy mindig mielőtt küldtök valamit nézzétek meg, hogy mikor frissült utoljára.

Tele a sajtó az új- illetve most már aktuális-generációs konzolok 2007-es sikertörténetével: rengeteg eladott játék, rengeteg gép. Csak hogy a Nintendót említsük: a Wii eladásainak már több mint egy éve folyamatosan lényegében csak a gyártókapacitás szab határt. Ez egy szezonális, ajándékozási alkalmakra kihegyezett piacon, mint amilyen a konzoloké, minimum ijesztő. De mi van a PC-vel?

Another Code: Two Memories

Osztályzat: Elmegy
Műfaj: Point & click kaland
Korosztály: PEGI 7+
Nyelvigény: Középfok
Nehézség: Kezdő-középhaladó
Beletanulási idő: rövid
Ár: 8-10 000 Ft

A Trace Memory néven is futó játék indította a point-and-click kalandjátékok kézikonzolos reneszánszát, vagy legalábbis az első címek között volt - Day of the Tentacle-ön felnőtt lelkünk már ettől örvendezhetne, csakhogy a program messze nem mentes a kezdeti nehézségektől... ami egy lassan huszonsok éves műfaj esetében meglehetősen gondolkodóba ejtő.

    Az elmúlt hónapokban több magyar nem-számítógépes magazinban is volt Wii-ajánló, amit szerencsétlenségére olyan cikkíró követett el, aki szegénykém hírből sem hallott a szerkezetről. Így általában az történik, hogy külföldi szöveget próbálnak magyarítani, több-kevesebb sikerrel. Most megint belefutottam egy ilyen cikkbe, ami tipikus volt a fenti szempontból. Olyanokat írt, hogy "bár a Wii grafikában messze alulmarad a többi konzolhoz képest", meg hogy "hát a controller, vagyis az irányító egység az megpróbálja értelmezni hogy milyen mozdulatot csinál a játékos és akkor valami olyasmit látunk a képernyőn", meg hogy "hát a valódi mozgást azért nem pótolja, de a Wii Sport akár még jó is lehet". Nem hízelgő szavak, és messze is járnak a valóságtól, mégis számos sajtótermékben látom újra és újra őket kis hazánkban.
    Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor elem- és filctollvásárlási céllal betértem a budai Mammut bevásárlóközpont Saturn nevű félelmetes elektronikai óriásüzletébe. Gondoltam, ha már ott vagyok, akkor a játékosztályon megnézem, igazak-e az olyan rengeteget hangoztatott állítások a Wii mindenkori alacsonyabb értékeire. Úgyhogy berájtam az üzletet és kipróbáltam, milyen működés közben egy Playstation 3 vagy egy Xbox 360, illetve melyik konzolra milyen játékok kaphatóak ebben a nagy üzletben. A cikk végén mindent összesítve megpróbálom felvázolni, hogy csak ez alapján a szubjektív szempontrendszer alapján milyen konzolt érdemes megvenni ma Magyarországon.

Megjelenik-e valaha is a Super Smash Brothers Brawl? Mikor érkezik Európába a Final Fantasy sorozat legújabb DS része? Lehet-e élvezetes játéktéma a falusi élet? Fogjuk-e Nintendón is uralni a világot?

Mindez és még több a Gémeskút heti híreiben!

Luminous Arc: ami jól indul, aztán...

Osztályzat: jó
Műfaj: taktikai szerepjáték
Korosztály: mindenkinek
Nyelvigény: középfok
Nehézség: könnyű
Kifáradási idő: max. kétszer végigjátszható


Vannak olyan programok, amiket egy ismerősünk azzal a kiáltással nyom a kezünkbe, hogy „ennek nézd meg az intróját MOST”. (Habár, kicsit jobban belegondolva, az utóbbi években ilyennel csak konzolos játékok esetén találkoztam...) Ilyen a Luminous Arc is: amikor először a kezembe került, csak annyit tudtam róla, hogy meg kell néznem az elejét. Gyors utánanézés: FF Tactics-szerű körökreosztott taktikai szerepjáték. No, akkor lássuk, mit hoz az ígéretes kezdet után!

    Kezdeti lelkesedésem után, hogy de jó, flipper, és de jó, részben magyar fejlesztés, csalódtam ebben a játékban, mikor néhány hónappal ezelőtt belefutottam itthon. Gyerekkoromban imádtam a húszforintos flippereket amikbe néha belebotlottam az ország különböző pontjain, a számítógépes flipperek esetében pedig a svéd Digital Illusions játékai, a Pinball Fantasies vagy a Pinball Illusions voltak abszolút kedvenceim, legutóbb pedig a Pro Pinball: Big Race USA tudott hónapokig lekötni. Ezek a remekül megtervezett klasszikusok a valódi flipperasztalokra hasonlító számítógépes flipperek voltak, de sok olyan is megjelent, amikben a játéktáblák a valóságban megvalósíthatatlanok, alternatív vagy nem is tudom milyen flippernek lehet ezeket nevezni. Ehhez a fajtához tartozik a Flipper Critters is, ami egy gyermeki fantáziavilágot próbál teremteni a játék hátteréül. Az ötlet jó, a figurák aranyosak (a borítón legalábbis), de aztán az alapvető dolgokon, a pályaszerkezeten, a grafikán, a kezelhetőségen, a játék élvezhetőségén csúszik el, meg az idegesítő hibákon.

Nem új dolog, de az elmúlt napok offline beszélgetései szerint széles körben nem ismert, úgyhogy felteszem. Íme a Nintendo Pokémon Mini!

Leginkább kvarcjátéknak nevezné az ember szíve szerint, de a Pokémon Mininek rendes LCD-s képernyője van, lehet hozzá kazettákat vásárolni, van benne infra és számos egyéb érdekesség. Mindettől függetlenül senkit se érdekelt volna a japán Pokémon-fanatikusokon kívül, amikor 2001-ben piacra dobták (habár állítólag egy évvel később Európában is forgalomba került, látta valaha is valaki? Kezeket a magasba!), de tavalyelőtt kezelésbe vették lelkes hackerek. (Itt megjegyzendő, hogy a megjelenítés korlátozottsága mellett azért erősebb processzor van kütyünkben, mint egy C-64-ben!) Az eredmény itt látható; ha valakinek ismerősek egyes jelenetek, bizony-bizony, az ősforrás a Second Reality. (PC, 1993!)




A következő videóból pedig kiderül, mennyi szenvedésre volt mindehhez szükség. Akit továbbiak is érdekelnek, látogasson el a fejlesztők weblapjára! A hétvégi punnyadás után pedig DS játékokkal jövünk vissza.

A héten már több szó is esett a felülnézetes repülős-lövöldözős játékokról és a műfaj tetszhalott állapotáról, bármilyen platformon - habár a Nintendo DS mint hardver szinte kínálja magát, mégis szinte alig készülnek rá ilyen programok. A meglehetősen negatív kritikákat kapott Nanostray folytatása hamarosan megjelenik, de minket jobban érdekel a Raid over the River (ROTR), egy kis lengyel fejlesztőcsapat, a Nibris nagy dobása. Ha valaha napvilágot lát...

A Nibris egyszerre több exkluzív Nintendo címet is fejleszt, de mindről rendkívül kevés a hozzáférhető információ, és a megjelenési dátumok is egyre későbbre tolódnak. A továbbiakban áttekintjük, mit lehet eddig tudni róluk, és végiggondoljuk, van-e ok a reménykedésre.

    Bár évközben csak gyors átlapozásra illetve krumplihámozásra szoktam behozni a háznak bedobott reklámújságokat, az idei trend az, hogy még a korábbi évekhez képest is iszonyatos karácsony utáni-újévi leárazásokat csinálnak a nagyobb üzletláncok, gondolom hogy a megmaradt karácsonyi készletektől mihamarabb megszabaduljanak. A hozzánk ma bedobott, január 7-i keltezésű (január 20-ig illetve szokás szerint "vagy a készlet erejéig" érvényes) Media Markt katalógus öt Wii játékot kínál a magyar átlagárnál jóval olcsóbban:

1. The Legend of Zelda: Twilight Princess. Ára általában 14-16 ezer forint, az akció keretében 10 ezer forintba kerül. Még nem írtunk róla, de ez a Wii egyik kezdő sikerterméke, alapvetően jó, szép és izgalmas (néha üresjáratokkal) akció-kalandjáték.
2. Excite Truck. Általában 12-14 ezer forint, akciósan 11 ezer. Még erről sem írtunk, de ez a Wiire kapható szerintem legjobb autóversenyes játék, egyszerűsége és közepes rövidsége ellenére kezdőknek is ajánlható brilliáns szórakozást nyújt.
3. Trauma Center: Second Opinion. Máshol 12 ezer, így a 11 ezres akciós ár nem nagy csökkentés, de ismét ajánlható, egyedi játékról van szó, amiben a közeljövő sebészeként kell a Wiimote segítségével műtenünk, betegségek, tumorok és biológiai terroristák által terjesztett idegentestek ellen harcolnunk. Jó nehéz, és igen hosszú játék, szintén ajánljuk.
4. Wing Island. 11 ezer, de mivel ez a játék szerepelt a Wiire készült legrosszabb játékok-listánkon, továbbra sem ajánljuk.
5. Wario Ware: Smooth Moves. Mi is írtunk, mit írtunk, áradoztunk róla, zseniális mikrojáték-gyűjtemény, egy- és többjátékos üzemmódja egyaránt a legjobb Wii játékok közé emeli. Volt már tízezer forint alatti összegért is a Gameparkban, így aki arról lemaradt, most beszerezheti 11 ezerért (a Gameparkban most is kedvezményes, 12 ezerért).

    A fentieken kívül PC-játékok közül is ajánlanak többek között 2006-os sportjátékokat 2 ezer forintért, illetve a Call of Duty 2-t 3 ezerért, Settlers VI-ot 7 ezerért, Medal of Honor Airborne-t és Hellgate: Londont 7500-ért. Ezekről ismeretség híján nem tudok nyilatkozni, azt viszont megemlítem, hogy a Playstation 2-re olcsón ajánlott játékok között főleg licenszjátékokat találunk, három Shrekeset és egy Madagascarosat, az ilyen adaptációkkal általánosságban is vigyázni kell, nekem a Madagascarral volt dolgom PC-re, de hogy mondjam, nem hívnám kiemelkedő alkotásnak.

Tyrian 2000
Értékelés: Ugyanaz, mint Marcinál

Nem tudtam megállni, hogy ne írjak külön cikket én is a Tyrianről. Miért? Mert korának, a kilencvenes évek közepének a legjobb űrhajós lövöldözőse, és talán a legjobb DOS alá készült ilyen műfajú játék. És amiért az: a legtöbb játékelem, ami mellékes is lehetne, mint máshol, de nem az.

Tyrian 2000
„Do you love the smell of a vaporized galaxy in the morning?”

Osztályzat: zseniális
Műfaj: 2D lövöldözős
Korosztály: mindenkinek
Nyelvigény: minimális
Nehézség: könnyűtől a véresen keményig
Kifáradási idő: többszörösen újrajátszható

Sokan siratják a PC-s kalandjátékokat, évente legalább kétszer hallom, hogy meghalt a piacuk – úgyhogy most nem is ezekről fogok írni :P Ez csak azért jutott eszembe, mert bizony vannak olyan játékok, amiknek ténylegesen meghalt a piaca, mégsem siratja őket senki. Ezek pedig a lövöldözős programok, és most nem a különböző FPS-ekre gondolok, azokból van több, mint elég. Hiába lehet 3D gyorsítással olyan 2D-s űrhajós játékokat csinálni, amitől eláll az ember lélegzete, az iparból ilyeneket már senki sem gyárt. Szerencsére ettől még vannak jó címek, mint pl. a Starscape, de most inkább az utolsó „neves” PC-s lövöldözős játékról fogok írni, amit ráadásul nemrég ingyenessé tettek a készítői: ez pedig a Tyrian.

Miért ne ítéljünk meg rögtön egy játékot elsőre a screenshotok alapján? Azon kívül persze, ha azok egyszerűen rosszak :D Például azért, mert egy-két kép lehet, hogy teljesen csalókán adja vissza magát a játékot. Ha anno a Lieróról csak a képet néztem volna, akkor le se töltöttem volna. Mert mi is van rajta? Osztott képernyőn két kukac-szerű entitás lövi egymást. Worms, csak mindössze két játékossal, és még az első résznél is egyszerűbb grafikával. Akkor mégis mitől más, és egyáltalán, miért jó?

    Európában a számítógépes játékokat a PEGI (Pan European Game Information system), magyar nevén az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer alapján osztályozzák. A számos európai uniós ország tartalombesorolásra használt rendszereinek harmonizációjával illetve játékokra alkalmazásával készült rendszer 2003 óta működik, és amellett, hogy az EU területén jogilag kötelezi a számítógépes játékokat árusító boltokat és személyeket, általános hitelessége miatt jó útmutatóként is szolgál a játékszoftvert vásárlóknak és a szülőknek. Bár nem kötelező a kiadásra szánt játékokat beküldeni a NICAM-nak (az audiovizuális műveket besoroló holland intézetnek), a kiadók mégis nagyjából mindig megteszik ezt, mert ez is biztosítja, hogy a hat éves gyermek szüleiként ne kelljen rettegnünk egy hirtelen előbukkanó oszladozó zombitól vagy egy himbálózó genitáliától. Bár a PEGI-besorolás több EU-s országban, pl. Angliában, Németországban vagy Finnországban még egyáltalán nem biztosítja, hogy az a játék megjelenhet, ennek bonyolultsága miatt ezzel a témával egy későbbi cikkben foglalkozunk majd.
    A PEGI hatalmas online adatbázisában rákereshetünk minden, a PEGI alapítása óta a rendszerbe került játékra, illetve a PEGI-nek még magyar nyelven is elérhető a honlapja (mikre nem jó az EU-tagság?), mindemellett viszont azt, hogy részletesen mit takarnak a játékdobozokon található 3+, 7+, 12+, 16+ és 18+ feliratok és a hét tartalomjelölő címke, csak egy 8 oldalas, a PEGI lapjáról elérhető angol nyelvű dokumentumból tudhatjuk meg. A tovább gomb mögött most tudomásom szerint magyarul először olvasható részletes összefoglaló arról, hogy melyik címke mit jelent, és melyik korhatárhoz körülbelül mi tartozik, illetve hogy milyen képi és szövegi tartalmak azok, amik egyáltalán nem jelenhetnek meg videojátékokban.
    Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy - blogunk szokásától eltérően (és nem csinálunk belőle rendszert!) - a korhatárleírásokban a "káromkodás" kategória leírásában kiskorúak számára egyáltalán nem ajánlott angol szavak fognak szerepelni.

Már többször írtunk Johnny Leeről itt a Gémeskúton, és miután rövid időn belül a harmadik videóját raknánk ki, talán érdemes bemutatnunk őt magát is.

A Carnegie Mellon egyetem PhD-hallgatója, ember-számítógép interakcióval foglalkozik, 28 éves, és meglett heteroszexuális férfiak vallanak neki szerelmet a Youtube-on. Nem is ok nélkül; a kínai származású amerikai fiatalember az az embertípus, aki egyszerűen nyilvánvalóan zseniális. Várhatóan jövőre doktorál, már előre megjósolható, hogy a fél cégvilág a lábai előtt fog tipródni. (A Mitsubishinél dolgozott korábban gyakornokként, több szabadalma is született ez idő alatt.)

Mi a titok nyitja?

King Kong
Osztályzat: Legrosszabb. Játék. Valaha.
Műfaj: Belsőnézetes lövöldözős (FPS)
Korosztály: 12+
Nyelvigény: Alapfok
Nehézség: Röhejes
Beletanulási idő: Rövid
Kifáradási idő: Kettő-öt perc, utána már halnak az agysejtek
Ár: 5.900,-

Gondoltam, az év első játékkritikája legyen valami egészen drasztikus, valami egészen bizarr. Hát megtaláltam. A King Kong DS változata annyira rossz, hogy a "borzalmas" kategóriába is alig fér bele, és nyugodt szívvel csak abszolút mazochistáknak tudom ajánlani, vagy olyanoknak, akiknek esetnek fizetnek azért, hogy ilyenekkel játsszanak. Nem is értem, hogy épeszű vállalati vezető hogyan engedhetett kiadni egy ilyen szégyenletes programot. 2005-ös a játék, és azóta állandó helye van a Nintendo DS-re valaha kiadott legrosszabb játékok között. Lássuk, miért.