Tavaly év végén beharangozott retro-sorozatunkhoz lassan egy hónapja gyűjtöm az anyagot, információkat. Ennek részeként próbáltam utánanézni számos, nyolcvanas-kilencvenes évekből származó játék jelenlegi jogi helyzetének, és arra jutottam, hogy nagyjából öt kategóriába sorolhatók a régi játékok. Nagyon jó hír, hogy számos régi klasszikus ma már legálisan, ingyenesen beszerezhető, rossz hír viszont, hogy sok cég egyértelműen tojik a játékosok retro-igényeinek kielégítésére - olykor még annak ellenére is, hogy ebből ő maga is profitálhatna. Nagy retro-játék körképünk első része következik.
1. kategória: Legálisan megvásárolható, még mindig
Az első kategória, amikor a jogtulajdonos továbbra is őrzi minden a játékhoz fűződő jogát, viszont valamilyen formában továbbra is lehetővé teszi a terméke megvásárlását, valamivel vagy sokkal olcsóbban, mint az eredeti ára. Jó példa a Wii Virtual Console-ja, ahol elég sok régi konzolra megjelent játékot tölthetünk le a Wiinkre, igaz nem a legolcsóbban, de legalább van legális alternatíva. Emellett PC-s kiadók között is többen ma is megrendelhetővé teszik a régi játékaikat, ilyen pl. a 3D Realms, ahol tíz-tizenöt dollárért beszerezhetünk olyan klasszikusokat, mint a Commander Keen sorozat vagy a belsőnézetes lövöldözősök politikailag inkorrekt atyja, a Wolfenstein 3D.
Xbox 360 híján tesztelni nem tudtam, csak olvasni róla, hogy a Virtual Console-hoz kicsit hasonló az Xbox Live Arcade, ami nem tudom, pontosan milyen rendszer szerint működik, de erről is lehet pénzért letölteni régi játékokat, elég vegyesen, hiszen pl. a PC-s kultikus lövöldözős Doom mellett ott figyel a Playstation 1-re készült platformlegenda, a Castlevania: Symphony of the Night meg olyan játéktermi ősklasszikusok, mint a békával-az-úttesten-átugrálós Frogger vagy az űrből-érkező-inváziótól-megvédős Galaga.
A kategória utolsó képviselője a Sony, gondolom "ha már a másik kettő benne van én miért ne csináljam" szálltak be ők is a retro-buliba. PS3-ra is letölthetők Playstation 1-es játékok, illetve néhány C64 vagy Amiga játék. (Az megint más kérdés, hogy Magyarországon ezek a szolgáltatások működnek-e egyáltalán, aki tudja, írja meg nekünk!)
2. kategória: Freeware
A második kategóriát szeretjük a legjobban: a gyártó/kiadó/készítő jó fej, és ingyenessé teszi a játékát. Akár PR-fogásból teszi ezt, akár tényleg rendes (mondjuk ilyenkor általában az utóbbi), mindenképp mi járunk jól. Ilyen ingyenesítés történt az általunk is többszörösen tesztelt Tyrian esetében, de egyéb gyöngyszemek is teljesen legálisan lettek letölthetőek az elmúlt években, pl. a Beneath a Steel Sky, a Flight of the Amazon Queen (letölthetőek a ScummVM kalandjáték-emulátor honlapjáról), vagy olyan klasszikusok, mint az űrhajós-ugrálós Skyroads (a készítő tette közzé itt) vagy a történelem egyik legnehezebb űrhajós lövöldözős játéka, az R-Type (utóbbit Amigára tölthetjük le a készítő Factor 5 weboldaláról a Katakis és a BC Kid társaságában, vagyis ezekhez emulátorra lesz szükség).
Egyszer majd ezekről is összeállítunk egy listát, egyelőre játsszatok ezekkel, a cikk következő részében lesz szó a bonyolultabb kategóriákról, tisztázatlan jogi helyzetekről, kifutott hardverekről, és egyéb szomorúságokról amikről vagy csúnya nagy cégek, vagy a jogalkotás visszásságai, vagy a számítógépjáték-ipar mint olyan működése tehet.
1. kategória: Legálisan megvásárolható, még mindig
Az első kategória, amikor a jogtulajdonos továbbra is őrzi minden a játékhoz fűződő jogát, viszont valamilyen formában továbbra is lehetővé teszi a terméke megvásárlását, valamivel vagy sokkal olcsóbban, mint az eredeti ára. Jó példa a Wii Virtual Console-ja, ahol elég sok régi konzolra megjelent játékot tölthetünk le a Wiinkre, igaz nem a legolcsóbban, de legalább van legális alternatíva. Emellett PC-s kiadók között is többen ma is megrendelhetővé teszik a régi játékaikat, ilyen pl. a 3D Realms, ahol tíz-tizenöt dollárért beszerezhetünk olyan klasszikusokat, mint a Commander Keen sorozat vagy a belsőnézetes lövöldözősök politikailag inkorrekt atyja, a Wolfenstein 3D.
Xbox 360 híján tesztelni nem tudtam, csak olvasni róla, hogy a Virtual Console-hoz kicsit hasonló az Xbox Live Arcade, ami nem tudom, pontosan milyen rendszer szerint működik, de erről is lehet pénzért letölteni régi játékokat, elég vegyesen, hiszen pl. a PC-s kultikus lövöldözős Doom mellett ott figyel a Playstation 1-re készült platformlegenda, a Castlevania: Symphony of the Night meg olyan játéktermi ősklasszikusok, mint a békával-az-úttesten-átugrálós Frogger vagy az űrből-érkező-inváziótól-megvédős Galaga.
A kategória utolsó képviselője a Sony, gondolom "ha már a másik kettő benne van én miért ne csináljam" szálltak be ők is a retro-buliba. PS3-ra is letölthetők Playstation 1-es játékok, illetve néhány C64 vagy Amiga játék. (Az megint más kérdés, hogy Magyarországon ezek a szolgáltatások működnek-e egyáltalán, aki tudja, írja meg nekünk!)
2. kategória: Freeware
A második kategóriát szeretjük a legjobban: a gyártó/kiadó/készítő jó fej, és ingyenessé teszi a játékát. Akár PR-fogásból teszi ezt, akár tényleg rendes (mondjuk ilyenkor általában az utóbbi), mindenképp mi járunk jól. Ilyen ingyenesítés történt az általunk is többszörösen tesztelt Tyrian esetében, de egyéb gyöngyszemek is teljesen legálisan lettek letölthetőek az elmúlt években, pl. a Beneath a Steel Sky, a Flight of the Amazon Queen (letölthetőek a ScummVM kalandjáték-emulátor honlapjáról), vagy olyan klasszikusok, mint az űrhajós-ugrálós Skyroads (a készítő tette közzé itt) vagy a történelem egyik legnehezebb űrhajós lövöldözős játéka, az R-Type (utóbbit Amigára tölthetjük le a készítő Factor 5 weboldaláról a Katakis és a BC Kid társaságában, vagyis ezekhez emulátorra lesz szükség).
Egyszer majd ezekről is összeállítunk egy listát, egyelőre játsszatok ezekkel, a cikk következő részében lesz szó a bonyolultabb kategóriákról, tisztázatlan jogi helyzetekről, kifutott hardverekről, és egyéb szomorúságokról amikről vagy csúnya nagy cégek, vagy a jogalkotás visszásságai, vagy a számítógépjáték-ipar mint olyan működése tehet.