Néhány napja tesztelem a jövő heti cikkhez a Wiire megjelent Gottlieb Pinball Classics című játékot, melynek kapcsán az jutott eszembe, vajon egyáltalán van-e még Magyarországon működő flipperasztal. Sajnos a tavalyi csillebérci flippertalálkozóról lemaradtam, az akkori Indexes beszámolóból viszont megtudtam, milyen sanyarú sorsa van Magyarországon a flippereknek, amik érthetetlen okokból szerencsejátéknak lettek minősítve. De sebaj, ha már amúgy is a Westend City Center környékén volt dolgunk tegnap, Viával beugrottunk a bevásárlóközpontba, hogy megnézzük, milyen a felhozatal pénzbedobós játékokból.
    A Slashdot híradása szerint a Namco cég tucatjával záratja be a pénzbedobós játéktermeket japánban és a növekvő benzinárak mellett a Wii sikerét hibáztatja, mondván a Wii megadja a játéktermi élményt a gyerekeknek, akik inkább Wii játékokra spórolnak és nem járnak már hozzájuk. Ezzel az adattal is érdemes összevetni a magyar játéktermi helyzetet, ami meglehetősen siralmas: a patinás plázában karbantartást rég látott játékokkal, sötéttel és büdössel találkoztunk - nem is bírtuk sokáig. Részletek a tovább mögött.


    A Westend Play Station West nevű területéről egy pozitívum mindenképp elmondható, itt találkoztam először és utoljára Magyarországon Pump It Up! táncgéppel, melynek hatására egész környezetünk fertőző táncszőnyeg-rajongó lett. De most nem ezért jöttünk, hanem flipperezni, ezek a gépek pedig (gondolom a csökkent népszerűség miatt) mostanában a játéktermek hátsó részére lettek száműzve. Amíg viszont odaértünk, felmértük a környezetet. A termet a Ghost Squad-féle pisztolyos lövöldözős játékok uralták (bár ezekkel sem játszott senki péntek délután), második legtöbb autó- és motorszimulációkból, még kevesebb verekedős játékból volt megtalálható, és itt kvázi ki is fújtak a lehetőségek. Ó, a régi szép idők, mikor még Dig Dug, New Zealand Story meg Wonder Boy volt a játéktermi kínálat. Ha lenne sok felesleges pénzem, biztos nyitnék retro-játéktermet, és megint húszforintost kellene bedobálni.
    Na de elég a nosztalgiából, közben megérkeztünk a flipperekhez. Talán öt vagy hat különböző asztalt láttam, azért vannak kétségeim, mert rettenetesen sötét volt. Mintha bűnbarlangban lettünk volna, és szégyellhetnénk magunkat hogy ilyen helyre jövünk. Nem is nagyon volt senki a helyiségben, csak néhány kétes kinézetű fiatal srác aki kabátzsebre tett kézzel, filmből ellesett gengszteres mozgással járták körbe a gépeket. Körbenéztem, milyen hivatalos személyek vannak a környéken, mert ugye a boltokban mindig van security-s, általában nem is egy. Hát itt nem volt egy se, a CASSA feliratú kőépítmény mögött ülő fickó meg nem látja be a teret (és ha belátná, sem történne semmi, gondolom). Talán a gyér játékkínálat mellett ezért sem járnak annyian már ezekre a helyekre. Nemrég a filmszemle kapcsán többször is megfordultam a Mammutban, ahol szintén bekukkantottam az ottani pénzbedobós játékterembe. Amellett hogy ez nem volt olyan sötét, szintén majdnem üres volt (attól függetlenül, hogy délelőtt volt vagy este), az egyetlen ember egy tizenhárom-tizennégy év körüli zavart szemű fiú volt, aki Viától kért pénzt, mert hogy neki elfogyott, de muszáj játszania. Szegény. Mindenesetre ez a gondolat is motoszkált bennünk amikor ott mászkáltak körbe a srácok a Westendben, úgyhogy gyorsan kiszúrtam egy flippert és bedobtam az "1 DM" feliratra ráragasztott "100 Ft" jelzésű lyukba a pénzt.
    Alapjáraton mindegyik flipper sötét volt, gyakorlatilag egész játéktér kivehetetlen. Naivan gondoltam, hogy ez majd változik, ha bedobom a három golyóig tartó játéknak megfelelő százforintost. A játék egyébként a No Good Gofers, a Williams cég gépe. Lehet, hogy rossz választás volt, mert ez a konkrét flipper 1997-es, bár ki tudja mikor vásárolták (az APEH-pecsét szerint még épp hogy nem járt le az engedélye), mindenesetre régi. Meg is látszott. Ha megnézitek a baloldali képet, látjátok, hogy minek kellene látszania egy sötét teremben a gépből. Magam is meglepődtem ezen, mert én csak a következőket láttam: balra a nagy piros égőt, a mellette levő rámpát, a fekete-piros-fehér kereket, illetve még úgy 5-10 kisebb lámpát, és ennyi. Nem lett világosabb a játéktér játék közben.
    A másik dolog már az okos üzemeltető döntése volt. Flipperasztalt talán már mindenki látott, hát annyit lehet rajta variálni, hogy milyen szögben dőljön. Ha kevésbé dől, akkor elég jól irányzott lövésekkel odaterelni a golyót ahova kell, ha pedig jobban dől, akkor ugyanezek a lövések jóval nehezebbek. Hát ez az asztal bitangul meg lett döntve, olyannyira, hogy a képen látható keréknél sokkal följebb sose került a golyó, egyszer-kétszer sikerült egy-egy rámpára fellőnöm, a játék többi része abból állt hogy a félúton megállt és onnan nagy sebességgel visszagurult golyót próbáltam megmenteni. Gondolom jó magyar szokás megint, legyen csak jó nehéz, a hülyegyerek úgyis dobálja bele a százast! Hát nem dobálja, egyetlen játék után simán elment a kedvem az egésztől.
   
    A Stern cégnév egyáltalán nem volt ismerős, gyerekkoromban csak Williams és Bally flipperekkel játszottam, mindenesetre a többi flipper a teremben Stern-gyártmány volt. Via is ki akart próbálni egyet, úgyhogy a választásunk a Maffiózók című sorozatból készült The Sopranos flipperre esett. Utólag néztem meg, 2005-ös, így gond emiatt nem lehetne vele. Hú, de volt. Hát ez is meg volt döntve! Röhej volt nézni, egy golyó általában tíz-húsz másodpercig tartott ki. Lökés a flipperrel, golyó elindul felfelé, megáll, középen lecsurog, vége. Ne mondják nekem hogy a negyven-ötven éve a szakmában levő cégek csinálják ilyenre az asztalt.
    Ez az asztal egyébként valamivel jobban nézett ki, egész látható volt a játéktér. Gyanítom, hogy a Gofernél elég lett volna néhány égőt kicserélni, javítsatok ki ha tévedek de nem hiszem hogy annyira nagyon specifikus égőkre lenne szükség egy flipperhez.

    Szomorúan hagytam el a játéktermet, és kicsit idegesen, hiszen tudtam hogy nem a saját hozzá nem értésünk hanem az üzemeltető machinációja miatt nem volt jó a játékélmény - az meg nem motiválja az embert pénzkiadásra, hogy tudja, hogy mindenképp önhibáján kívül és hamar fogja elveszíteni a játékot, akkor meg minek játszani? Emiatt, meg a büdös meg a sötét meg a kétséges biztonság miatt nem nagyon fogok odamenni többet (kivéve esetleg egy össznépi pumpitupra, dehát táncszőnyeg is van már itthon úgyhogy igazából abba is minek pénzt dobálni, ugyanaz csak fémből van). Lehet hogy mégse olyan jó ez az üzletpolitika?