
Mielőtt elindulunk, tájékozódjunk: többféle osztrák árösszehasonlító weboldal is van, például ilyen a geizhals.at. Arra kell figyelni, hogy nem minden itt felsorolt cégnek van Bécsben boltja, illetve egyik-másik... mondjuk úgy, hogy Bécs közigazgatási határain épphogy belül van. (Ha autóval megyünk, értelemszerűleg ez nem gond.) Ilyenkor az ünnepek felé azzal is szembesülni kell, hogy a készletek végesek - keressünk rá csak arra, hogy "Super Mario Galaxy", és meglátjuk.
Ha az itt látható árak nem nyerték el tetszésünket, vagy éppenséggel sehol sincs raktáron, amit szeretnénk, az még nem jelenti azt, hogy ne is tudnánk semmi jót szerezni. Mindenkinek figyelmébe ajánlom a Libro nevű hálózatot, jellegzetes sárga színű boltokkal - ezeket leginkább papírboltba oltott multimédiás izéknek lehet nevezni, az írószerek mellett vannak könyvek, filmek, játékprogramok (minket értelemszerűleg az utóbbi kategória érdekel). Itt az aktuális PC-s és konzolos címek rendszerint meglehetősen drágák - habár gyakran még így is olcsóbbak, mint Magyarországon, de nem sokkal -, viszont némi szerencsével tök jó régebbi cuccokat foghatunk ki. (Ha valaki nem tud németül, az se aggódjon, a legtöbb játék angol vagy többnyelvű. Azért a dobozt nem árt átbogarászni, mert Murphy szerint ha van kivétel, tuti arra fogunk beruházni.)
Összehasonlításképp: a Miou által melegen ajánlott Age of Mythology Budapesten a CD Galaxisban 3990 Ft, én tegnap az egyik Libróban 10€-ért láttam díszdobozban. De akár 3-5€ körüli áron is lehet venni játékokat, az én eddigi ár/minőség rekordom a PC-s Psychonauts 3€-ért. A Super Mario Galaxy is beszerezhető (igaz, viszont 50€): miután Libro kis túlzással minden sarkon van, érdemes egy nem központi fekvésű vagy kevésbé gazdag környéken lévő boltot kiszemelni, és ott valószínűleg még van azokból a programokból is, amik a belvárosban vagy a számítógépes játékokra specializálódott üzletekben már elfogytak.
Néha hardvert is érdemes lehet venni, persze ajánlatos ismerni a magyar árakat, és be kell kalkulálni azt, hogy esetleg a garanciális cseréért vonszolhatjuk vissza magunkat Ausztriába. Azért itt általában nincsenek akkora különbségek a két ország között, mint a (főleg konzolos) játékprogramok terén. Viszont egyszerűbb táncszőnyeget venni... igaz, többe kerül.
Aki vonattal érkezik Budapest irányából: a Westbahnhof épületében is van Libro, de ne itt akarjuk megvenni az aktuális slágercímeket, nem lesz belőlük egy szem se. (Esetleg még a korai órákban - velem megtörtént, hogy reggel még volt, amit kerestem, de mire délután visszamentem, már nem. Azért egy próbát megér.) Ha valakinek nem lenne elég a Gémeskút ;] és játékújságokat szeretne venni, a Libróval szemben van egy hatalmas újságos (belülről sokkal nagyobb, mint kívülről látszik, mert hosszúkás). Itt általában lehet kapni a DVD-vel és extrákkal ellátott kiadásokat is, hatalmas posztereket szoktak rakni a magazinok mellé. Persze elég drága minden, de máshol se lesz olcsóbb, úgyhogy akár már a pályaudvaron is kielégíthetjük a nyomtatott sajtó iránti vágyunkat. Ha frissítőt akarunk venni, azt is inkább itt, mint a vágányok melletti automatákban, egyrészt valamivel olcsóbb, másrészt nem kell aggódni, hogy a gép elnyeli a pénzt - ez bizony néha megtörténik.

A magyar Maestro kártyákkal a legtöbb boltban lehet fizetni (legalábbis én általában sikerrel szoktam járni), de rengeteg a bankfiók. Azért vigyünk magunkkal készpénzt is. Ha tehetjük, hétközben menjünk, és azon belül ne pénteken - pl. még tegnap se volt irgalmatlan tömeg a forgalmas környékeken sem. A legeslegjobb hatásfokkal akkor vásárolhatunk, ha egyáltalán nem az ünnepek környékén megyünk, de hát valahogy nem ébred fel az emberben október közepén a vágy, hogy most azonnal be kell szereznie a karácsonyi ajándékokat. Azért ezt tartsuk észben jövőre!

Az adventi vásárokban kínált forralt borra ugyanezt mondanám - csak mértékkel. Nem tudom, hogy az osztrákoknak kialakult-e már a 'részeg magyar' sztereotípiájuk, nekem mindenesetre tegnap igen. Visszafelé a vonaton nem sikerült olyan kocsit találnom, ahol ne lettek volna hangoskodók, még némi verekedést is láttam - mindezt kora délután! (Évközben ilyen sosincs.) Megnyugtatásul viszont közlöm, hogy a kulturáltan viselkedő magyarokkal a bécsiek is kulturáltan szoktak viselkedni, nekem legalábbis sose volt ebből gondom. Szerintem utoljára a 90-es évek elején éltek azok az elképzelések, amiket itthon hallok, hogy a magyar mind tolvaj, stb. - most inkább a közel-keleti bevándorlókat utálják, ha már valakit -, egyik-másik történet meg tényleg leginkább a városi legendák körébe tartozik. Menjünk nyugodtan, érezzük magunkat uniós polgároknak kicsit.