Osztályzat: zseniális
Műfaj: körökre osztott stratégia
Platform(ok): Windows, Linux, Mac OS X
Korosztály: nincs hivatalos besorolás (de bárkinek)
Nyelvigény: középfokú
Nehézség: kezdőtől haladóig
Beletanulási idő: rövid
Kifáradási idő: meglehetősen hosszú :)
A változatosság kedvéért most ismét egy körökre osztott stratégiai játékról fogok írni, amit ugyan a DS-en nem futtathattok, de többféle családba tartozó számítógépeken igen. Ez az egyik nagy előnye a nyitott forráskódú játékoknak, a másik pedig az, hogy bárki készíthet hozzá új kiegészítőket, extra tartalmat. Végül, de nem utolsó sorban pedig az, hogy mindenki számára ingyenesen (és legálisan) hozzáférhetőek. Sajnos a nyílt forrású játékokat kevesen ismerik, hiszen sokszor leírják őket azzal, hogy nem szép a grafikájuk, a zenéjük, satöbbi. Mi azonban most lássuk, hogy a stílushoz tartozó játékok között hogyan állja meg a helyét a Battle for Wesnoth, amit a legtöbbször simán csak Wesnoth-ként szoktak emlegetni...
A Wesnoth fejlesztésének történetéről csak annyit jegyeznék meg, hogy 2003-ban kezdte David White. Szeretett volna egy olyan szabadon terjeszthető stratégiai játékot, aminek a szabályai ugyan nem bonyolultak, de mégis kihívást jelent és szórakoztató. Ehhez természetesen kell egy jól átgondolt és kivitelezett szabályrendszer, meg egy jól játszó mesterséges intelligencia.
Az előbbit szerintem majdhogynem tökéletesen sikerült kivitelezni: a játék alapjait tényleg hamar el lehet sajátítani, de ahogy egyre többet játszunk vele, úgy jövünk rá arra, hogy rengeteg lehetőséget, taktikázást tud nyújtani. Azért csak majdhogynem, mert hiába tart a program az 1.4-es verziócsaládnál, még mindig vannak benne olyan kis kiegyensúlyozatlanságok, amik (tapasztalt játékosok kezében) egy amúgy egyenlő esélyekkel induló csatát képesek az egyik fél javára billenteni. Itt hozzá is kell tennem, hogy a játék jellegéből fakadóan a szerencsének is elég nagy szerepe van: habár jópár tényező befolyásolja az egyes ütközetek végkimenetelét, a véletlennek, azaz a véletlenszám-generátornak elég nagy szerepe van.
Akinek ez nem tetszik, annak nem feltétlenül ajánlom, hogy felmenjen a multiplayer szerverre :) ugyanis a fejlesztők olyat is futtatnak, amire játszi könnyedséggel csatlakozhatunk. (Kivéve persze, ha valamiért nem megy, de az szerencsére nagyon ritkán szokott előfordulni, és természetesen bárki más is futtathat saját szervert.) Hiszen hiába játszik viszonylag jól az MI, akkor is elég hamar ki lehet ismerni az algoritmusát, és az ember néhány egyjátékosos hadjárat után inkább kipróbálná magát emberi ellenfelek ellen. Tévedés ne essék, a játékhoz mellékelt legtöbb "hivatalos" kampány mind magas színvonalú, de én legalábbis néhány végigjátszása után már meguntam, hogy az egyes csaták kimenetele leginkább azon dől el, hogy osztottam be a pénzt a korábbiakban, és hogyan menedzseltem a visszahívható egységeimet. Ezekért természetesen bőven kárpótolt a történet, és a jól felépített küzdelmek, de mi van akkor, ha ezeket már végigcsináltuk és/vagy meguntuk? Természetesen várhatunk arra, hogy újabbak kerüljenek be a kiadott verziókba, de ki is próbálhatjuk magunkat más játékosok ellen a multiplayer szerveren :)
Sok más, a legtöbb esetben ráadásul fizetős játékkal ellentétben az online meccsek keresése és létrehozása ugyanis roppant könnyű. Mint korábban említettem, egyszerűen csatlakozhatunk a központi dedikált szerverre, ahol találkozhatunk párszáz másik játékossal. Azzal sosincs gond, hogy ne legyenek nyitott menetek, de ha mégsincs olyan, amibe épp szívesen beszállnánk, akkor egy-két perc alatt nyithatunk mi is egy újat. Szerencsére a beállításokkal nemigen kell szöszölnünk ahhoz, hogy mások is csatlakozhassanak hozzánk, és játszhassunk: mostanra már a Wesnoth hálózati része teljesen kiforrott, konkrét szinkronizálási hibával én pl. csak egyszer találkoztam. (A Windowsos változat néha állítólag megbicsaklik ezen a téren, nekem Linux alól csak ez az egy volt.) Csalni pedig elég nehéz lenne benne - noha a program nyitott jellegéből fakadóan elméletileg lehetséges - és még senki sem tud olyan helyzetről, hogy valaki látványosan csalt volna. A komoly játékosok többsége ugyanis barátságos közösséget alkot, akik nem töltenek időt ilyesmivel, inkább szívesen játszanak, és szívesen válaszolnak a kérdéseidre, nem pedig annyit mondanak, hogy "lol stfu noob". (A nem komoly játékosoknál ez sajnos előfordul, de hát hol nem?)
Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen megmérettetné magát pontozott mérkőzésekben, akkor ajánlom, hogy tekintse meg a (nem hivatalos) ranglétrát itt. Az oldal segítségével könnyen találhatunk olyanokat, akikkel pontozásos versenyeket játszhatunk: a rangsorolás az Élő-pontok rendszerével történik, bővebb szabályok ott találhatók. Ha a "ladder" játékosaival játszunk, akkor majdnem biztosak lehetünk abban, hogy ellenfelünk segítőkész, és jó játékos. Úgyhogy szerintem ha valaki szeretne gyorsan sokat megtudni a multiplayer üzemmódról (ami egyébként meglepően különbözik az egyjátékosostól, noha a szabályok ugyanazok), és nem fél elveszteni pár ütközetet, akkor regisztrálja magát és keresse meg a más rangsorolt játékosokat. Bővebben lásd az oldalon!
Rengeteget írtam már a játékról, de a bevezetőben említett grafikáról meg hangokról még egy szót sem ejtettem. Nos, a játék grafikája, mint ahogy azt a thumbnailek mögé rejtett képek is (remélhetőleg) tükrözik, meglehetősen szép, jól elkészített és hangulatos. (A gémeskutas fejlécben egyébként egy régebbi kép szerepel. Anno fel is róttam prezzeynek, hogy miért nem volt képes egy újabbat rakni bele :)) (Oldszkúl! - prezzey) Nekem leginkább a különböző egységek - amikből van rengeteg - kinézetei tetszenek, hiszen a stílus konzisztens, szép, és az animációra se lehet panasz. Legfeljebb arra, hogy a rengeteg egység közül nem mindegyik rendelkezik az utóbbiból ugyanannyi képkockával, de annyit legalább elmondhatunk, hogy amik már elkészültek, azokkal nincsen különösebb gond. A játék zenéjével sem, hiszen hangulatos, nem túl hangsúlyos, de nem is felejthető: egyedül azt a gyermekbetegségét nem nőtte ki a nyitott forrású fejlesztésnek szerintem, hogy még mindig érezhető rajta az, hogy a több különböző szerző között elég nagy stíluskülönbségek vannak. De a program szerencsére ilyen téren is fejlődik.
Mindezek után tehát nagyon ajánlom a Wesnothot bárkinek, aki valamennyire is szereti a körökre osztott játékokat. Igaz, hogy nincs benne tüzérség, ellátmányozás és változó időjárás (noha a különböző napszakoknak nagyon fontos szerepe van), de az egyszerű alapszabályok ebben az esetben egyáltalán nem jelentik azt, hogy maga a játék túlzottan leegyszerűsített lenne. Éppen ezért olyan kezdőknek is szívesen ajánlom a programot, akik még csak kacsintgatnak a hasonló stratégiák irányába, de igazán még egyet se mertek a bonyolultsága miatt kipróbálni. Azok pedig, akiket pedig teljesen hidegen hagynak az ilyen cuccok, nem jutottak el a cikkolvasásban idáig, nem? :)
(Én még a végén megjegyezném, hogy itt a Gémeskúton több szerző hihetetlen Wesnoth-függőséget alakított ki magában, én még nem tartozom közéjük, de komolyan, rossz nézni :D Szóval a Wesnoth egyszerűnek tűnik, de szemlátomást van benne valami, ami nem ereszti az embert, ez pedig csak az igazi nagy játékok sajátja... - prezzey.)