A Wii Chess nem hazudja magát többnek, mint ami: sakk. Előnye és hátránya is ez, egyrészt kapunk egy kellemes, jól megírt sakkszimulátort, másrészt viszont ebben ki is merül a program. Ha valaki szeret a géppel játszani vagy sakkpartnere a világ másik oldalán él és neki is van Wiije, ajánlható a lemez, de valahogy mégis találunk alternatívát a program minden funkciójára, és végérvényesen a Wii Chessre nézve a legnagyobb konkurenciát a valódi sakktábla adja. Az alábbiakban rövid Wii Chess tesztünk következik.


    A Wii Chess egyelőre csak Európában jelent meg (talán itt lakik a célcsoport?), ugyanakkor azt gondolom, hogy errefelé a legtöbb embernek, vagy legalábbis a szomszédjának vagy a barátjának van sakkja, szóval a közelben biztos hogy akad egy sakk-készlet. Ez veszélyes dolog, mert azért az igazi hardcore számítógép-sakkosokon kívül szerintem aki szereti a sakkot, az inkább élőben, mint gépen fog sakkozni. Én is így vagyok vele, főleg ha szép a tábla és jól megmunkáltak a figurák, meg hát mégiscsak egy társasági, emberi elfoglaltság.
    A Wii sakkja ezért főleg azoknak való, akik szeretnének kellemes zenére gép ellen sakkozni egy szép virtuális táblán. Ennek a célnak tökéletesen meg is felel. Jó sokfajta tábla és hozzá tartozó figurakészlet közül válogathatunk, a gép pedig tíz nehézségi szinten tud fehér, vagy fekete lenni. Sakktudásom kimerül általános első osztályos sakkórákban és egy egyszeri nyári sakktáborban, mindenesetre már az első szintű gép is csinált néhány erősebb manővert. Megverni nem volt nehéz, de kezdőként nem próbálkoznék. Szerintem ez negatívum, ha már a Wii családi gép és kezdő játékosoknak (is) szól a marketing, ezen az alapon tettem volna a játékba oktatóüzemmódot, tutorialokat, stb. Elég sok mindent kitalálhattak volna még akár csak egyetlen brainstorming-értekezleten is a készítők.
    Például különleges, Wiire szabott funkciókat, amikkel a program sajnos nem büszkélkedhet. Mielőtt kipróbáltam, azt hittem, Wiimote-tal lehet majd megfogni a figurákat, kalimpálni velük a levegőben ahogy azt kell és csak aztán, drámaian lehelyezni őket egy másik mezőre. Sajnos erre lehetőségünk nincsen, az irányítás a Wiimote nyilaira és az A, B gombokra korlátozódik. Annyiban használja ki csak az irányító lehetőségeit a játék, hogy ha esetleg elaludtunk volna, amíg a gép gondolkodik (magas szinten ez percekig tarthat), jól megremeg a Wiimote amikor leüti az egyik bábunkat. E cikk írása közben többször is megijesztett így.
    De bőven elfért volna még számos dolog a lemezen. Az egyik funkció az általunk lejátszott partik visszanézése lépésről lépésre, hát tessék beleprogramozni egy adatbázist híres nagymesterek játszmáival. Vagy tegyenek bele dámajátékot, nem nehezebb leprogramozni. Vagy másfajta sakkokat is lehessen játszani, indiai chaturangát, perzsa shatranjot, ezeket még nem láttam sakkszoftverben, pedig milyen érdekes lenne (és nem is lenne olyan nehéz leprogramozni, hiszen csak néhány szabályban különböznek a mai sakktól). Vagy bármit. A lehetőség ugyanis meglett volna rá.

    Röviden ennyit lehet elmondani a Wii Chessről. Sakknak jó, a CPU is szépen meg van programozva, de bármilyen extra lehetőség, különlegesség hiányában még mindig jobb igaziból sakkozni.