Gémeskút osztályzat: jó
Kiadás éve: 2008
Műfaj: platform
Korosztály: nincs besorolva, de kicsiknek nem ajánlanám
Nyelvigény: középfok
Nehézség / Nehézségi ív: kezdő
Beletanulási idő: rövid
Kifáradási idő: max. egy óra
Ár: 4 USD epizódonként

 

 

 

Ami tetszett:
* egyedi ötlet
* jól megírt szövegek, jó hangszínész...ek
* átgondolt design

Ami nem tetszett:
* azért lehetett volna jobb grafika, pláne ilyen hardverkövetelményekkel
* nagyon egysíkú játékmenet

* és még annál is egysíkúbb zene (szerencsére nagyon a háttérben van)
* újrajátszhatóság és kihívás szinte teljes hiánya

"Kedves gyerekek! Ma elmesélek nektek egy mesét, de csak akkor, ha NEM IJEDTEK MEG!!!" Jó, nem nyúlok többet az Önképző szakkörtől, csak valahogy pont a Rémálomföld jutott eszembe, amikor arra a játékra gondoltam, amiről most írni fogok: az American McGee's Grimm címűről. Mostanában kicsit már lecsengett az epizódikus, letölthető játékok divatja, de ez a program még mindig folytatódik, kb. kéthetente jön ki egy új rész. De miről is szólnak ezek? Vannak mesék, amiket mindenki ismer, de legtöbben a cukormázas változatban: ezeknek a leggyakrabb közös vonása, hogy a jó elnyeri a végén a méltó jutalmát, a gonosz meg elnyeri a végén... vagy a jutalmát, vagy egyszerűen semmit, de bűnhődni nemigen bűnhődik. Itt lép elő Grimm, a sötét - és büdös - kis manó, aki szerint ez így egyszerűen nem mehet: az a minimum, hogy a rosszak bűnhődjenek meg, lehetőleg kegyetlenül. Mert hát a valóság már csak ilyen, és ő elénk tárja a mesék komorabb változatát. Azaz pontosabban ez a mi feladatunk lesz: Grimm irányításával a történet mesélése közben elsötétíteni az egész mesét. Jó ötletnek tűnik, lássuk, milyen játék sült ki ebből!

Nagyon rövid eligazítás után kiderül, hogy a feladatunkat egy ugrálós játékon keresztül kell véghezvinnünk: Grimmel rohangálunk a különböző helyszíneken, és körülöttünk minden elsötétül, átváltozik, attól függően, hogy mennyire vagyunk romlottak. Természetesen minél több mindent "fertőzünk" meg, annál inkább leszünk azok, így egyre nagyobb körben terjesztjük a sötétséget, és egyre nagyobb tárgyakat tudunk átváltoztatni, valamint egy idő után az állatokat, majd az embereket is. Ez utóbbiak ugyanis ellenünk dolgoznak: amerre járnak, nekiállnak megtisztítani a környezetüket, ami persze minket fog gyengíteni. Éppen ezért igyekeznünk kell minél gyorsabban bemocskolni őket is, hiszen ilyenkor már csak csüggedten fognak járni-kelni - vagy gonoszan, ha pl. katonákról van szó. Addig azonban, amíg nem vagyunk elég romlottak ahhoz, hogy be tudjuk feketíteni őket, annyit tudunk tenni, hogy elkábítjuk őket pár pillanatra, mégpedig úgy, hogy nyomunk egy seggest a talajra: Grimm felugrik, majd jó hangos robajjal a fenekére csapja magát. Ezzel nem csak megszédítjük a körülöttünk levőket, hanem a mocskot is jóval szélesebb körben terjesztjük, mintha csak rohangálnánk: sokszor egy-egy pályán egy részfeladat abból áll, hogy egy adott romlottsági szintet elérve nyomjunk egy seggest egy adott helyen. Sőt, szinte mindig kizárólag ezek a feladatok. Az egyetlen másik mozdulat, amit végre tudunk hajtani, az az ugrás. Így talán már látszik, hogy miért mondom azt, hogy bizony a programnak az a része, amikor ténylegesen játszunk, meglehetősen monoton.

 

Szerencsére viszont rövid. Egy-egy epizód úgy fél-háromnegyed órás szórakoztatást nyújt, beleértve az átvezető jeleneteket. Persze csak azoknak, akik szeretnek szövegelést hallgatni, hiszen a játék legélvezetesebb része az, amikor Grimm mesél: a program elején elmeséli a mesék "eredeti", cukormázas változatát, távolságtartó undorral, és közben persze a háttérben a bábszínház mutatja a jeleneteket. A végén elmondja, hogy szerinte miért bugyuta ez a mese, és hogyan lehetne "feljavítani": itt jövünk aztán mi a képbe. Epizódonként hat fejezeten keresztül kell szép sorjában átváltoztatnunk a történetet, és ha sikerült teljesen, akkor Grimm előadja a fekete bábszínházban a történet komorabb változatát.

Ki hiszi azt például el, hogy Hamupipőke, akit a mostohanővérei folyton terrorizáltak, nem áll bosszút rajtuk, miután a herceg elveszi őt feleségül? Vagy azt, hogy a vadász egész véletlenül pont akkor járt Piroskáék házánál, amikor a nagymamát megette a farkas - nem valami egészen másért mehetett eredetileg oda? Vagy azt, hogy Midász király csak úgy, minden következmény nélkül lemoshatta magáról az átkot? Vagy... Őszintén szólva, ha nem lenne remekül megírva az egész játék szövege, és ha nem lett volna teljesen eltalálva Grimm hangja, akkor nem is írnék a programról, hiszen egy teljesen sík, unalmas játék lenne. Tipikusan olyan lett, amit egyszer gyorsan végigjátszunk, aztán el is dobunk: a pályák többszöri teljesítése max. azt a bónuszt adná, hogy az összes tíz elrejtett titkos érme összegyűjtése után előhozhatunk egy galériát. Valamint a neten nyilván vannak tartva a speed runok. Szóval ezekért sem nagyon fogjuk újból elővenni a játékot - de hát négy dollárért mit várunk? :)

Ehhez kapcsolódik a játék két legnagyobb negatívuma: az első az, hogy csak a Gametap-en keresztül lehet megrendelni, akiket viszont csak Észak-Amerikából (USA és Kanada) lehet elérni. Az első meg a legújabb mese (az utóbbi egy napig) ingyenesen letölthető, a többiekért fizetnünk kéne, ha megtehetnénk. Elég égő, hogy a Steam és a PayPal korában a Gametap még mindig nem képes másoknak "szállítani", és persze pont őket kellett a csapatnak választaniuk.

 

A másik dolog, ami viszont még égő, az a grafika és a hozzá tartozó gépigény. Az alant mellékelt videóban láthatjátok, hogy a program kinézetére mondhatjuk azt, hogy stilizáltan rajzfilmszerű, de mondhatnánk azt is, hogy ronda. Miközben játszunk, ezt azért vesszük kevésbé észre, mert valamivel távolabbról nézzük az eseményeket, és annyit meg kell hagynom a játék javára, hogy a designra szerintem nem lehet panasz, az átváltozásokat pl. remekül megoldották. Az azonban nagyon meglepett, hogy a cím alatt az Unreal Engine 3 dübörög. Ilyen olcsón lehet azt már licenszelni? Direkt ki is próbáltam egy haverom régebbi gépén: egy 2600+-os Sempronon, 2 Gb memóriával meg Radeon 9600XT videókártyával, amin a lehető legalacsonyabbra vett beállításokkal is zavaróan szaggatott. Tudom, hogy egyáltalán nem egy erőmű, de azért a játék kinézete sem olyan (pláne, hogy a minimumra véve már élvezhetetlenül rusnya), hogy ne kellett volna simán elbírnia a gépének.

 Szóval, mi a végső véleményem róla? Szerintem az éppen kapható ingyenes két részt érdemes letölteni, ha egy kis rövid szórakozásra vágyunk, érdekes történettel. Megvenni  lehet, hogy megvenném a többi részt is, négy dollár nem olyan vészes érte - de ez éppenséggel lényegtelen, hiszen nem is tudnám. Mindenesetre érdekes egy program, még ha nagyon egysíkú is a játékmenete, szerintem egy cikket megért: most már csak reméljük, hogy American McGee végre magára talál, és csinál megint egy nem csak egyedi, hanem nagyon jó játékot is. (Ha minden igaz, akkor egy-két éven belül kijön az American McGee's Alice mozi-változata, amire azért kíváncsi leszek. Az eredeti játék meglepően jó trailerét megnézhetitek pl. itt, ha kíváncsiak vagytok.)