Most hogy már egy ideje nekem is van Xbox360-am, van rálátásom arra, hogy milyen jó és kevésbé jó dolgokat tartalmaz. Az online játékletöltő szolgáltatásról már írtam és a Nintendo Wii-ével is összehasonlítottam, de most egy olyan Xboxos funkcióról lesz szó, amit a Wii nem tartalmaz és a Playstation3-on is csak az elmúlt hetekben jelent meg - ez a Gamerscore és Achievement rendszer. Aki tovább olvas, megtudhatja, mik ezek; miért várhatjuk, hogy más platformokon is elterjednek; és mik azok a hátrányaik, amelyek az általunk is sokat szidott shovelware-t támogatják és ilyen módon ártanak a felhasználóknak.

A lényeg nagyon egyszerű: minden dobozos Xbox360 játék 1000 Gamerscore-t (játékpontot) tartalmaz, amelyek úgynevezett Achievement-ekbe csoportosulnak. A letölthető játékokban csak 200 pont van, illetve a dobozos címek még 250 extra pontot tartalmazhatnak letölthető tartalmak segítségével, a letölthetőek pedig még 50-et. (Ez utóbbi nem kötelező a fejlesztőkre nézve.) Egy konkrét példa - a Mass Effect első extra küldetésének sikeres teljesítése 50 pontot ér, ez alapján valószínűsíthető, hogy még négy küldetést terveznek a későbbiekben letölthetővé tenni.

Egy Achievement általában 10-50 pontot ér, és különböző "hőstettekkel" szerezhetjük meg, játéktól függően mással és mással.  Például ilyen lehet 100 ellenség legyőzése, vagy egy nehéz küldetés teljesítése, vagy valamilyen bonyolult trükk hibátlan végrehajtása. Ebből is látszik, hogy bizonyos Achievementeket egy adott cím végigjátszása során mindenképp meg fogunk szerezni, másokat csak nehezen, megint másokért pedig vért kell izzadni. Egyes Achievementek a játékban magában is bónuszokat adnak, például a Mass Effectben az Achievementek jó része ilyen... de ez nem feltétlenül kötelező, teljesen a fejlesztő belátására van bízva.

Az összegyűjtött pontszám megjelenik a felhasználói profilon (ha rákötöttük a konzolunkat az internetre és nem tiltottuk direktben le ezt a lehetőséget, akkor a neten is), és innentől lehet vele menőzni, meg versenyezni, hogy kinek van több.

Ez egészen idáig nagyszerű ötlet, remek "meta-játék". Néhány kattintással megtekinthetővé válik, hogy nagyarcú barátunk tényleg végigcsinálta-e a Sid Meier's Call of Gears Ultimate Tom Clancy Editiont vagy csak a szája jár, illetve az is kiderül, hogy a neten lendületből észosztó blogger egyáltalán játszott-e a programokkal, amikről beszél. Az már sajnos nem feltétlenül, hogy a játékújságok hivatalos teszterei mekkorát alakítottak, mert az ő számukra a Microsoft saját belső rendszert üzemeltet, nehogy megjelenés előtt kiszivárogjanak információk a címekről. (Minket ez a veszély nem fenyeget...) Azért vannak, akiknek nyilvános profiljuk is van; a mygamerscore.net gyűjti a játékipar hírességeinek pontszámát, habár ők egyelőre leginkább játékfejlesztők és nem kritikusok.

Hol van itt a probléma? Nos, két gond is akad. Az első és talán kevésbé súlyos az, hogy egyesek mindenáron szeretnének nagyobb pontszámot elérni, akár csalással is, vagy pénzért pontokat vásárolva. Ilyenek minden játékban voltak, természetesen itt is akadnak; nagy port kavart fel, amikor a Gamerscore világrekordert a Microsoft csalásért kitiltotta, de azért valljuk be, nem volt váratlan. Sokaknak érik ez még rajta kívül is, elég csak a toplistákat megnézni, hogy elkerekedjen a szemünk. Már két éve üzemel a fizetős pontvásárló szolgáltatás, aminek senki sem jósolt hosszú jövőt, de ezek szerint továbbra is vannak vevőik. Persze az egyszeri gémer szempontjából ez az egész kérdéskör nem túl fontos, ő leginkább úgyis a haverjaival versenyezik, és ilyen embereket nem biztos hogy szeretnénk a haverunknak tudni. Számos paródia született is már, természetesen a farokméret-viccek sem maradtak el, de angolul beszélők a lentebbi videót se hagyják ki az Xbox prostitúcióról.

Acheivement Whores

Ami sokkal problematikusabb, az az, hogy semmilyen követelmény nem létezik a fejlesztőkre nézve a tekintetben, hogy mekkora teljesítményért lehessen Achievementeket adni. Ezt természetesen ki is használják azok a cégek, amelyek leginkább shovelware-re specializálták magukat, azaz olcsó és pocsék (Magyarországon leginkább drága és pocsék) tucattermékek sorozatgyártására. Mai példánk az Avatar: The Last Airbender, ami a Metacritic összesítésében 54%-on áll, mégis sokan kipróbálták. Vajon miért? A megoldás a következő rövid videóban látható: 

Jól láttátok, a játék kevesebb mint három perc alatt a lelkes (?) felhasználó nyakába zúdítja mind az ezer pontot. Hát ezen se gondolkozhattak sokat! Hasonlóan hírhedtek még az EA sportjátékai, annyira, hogy ott már az ellenkező törekvés is megjelent: vannak akik direkt távol tartják magukat ezektől, hogy még csak a látszata se merüljön föl annak, hogy "felpumpálták" a pontszámukat.

Persze nyilván kevesen fogják csak ezért megvásárolni az Avatart - legalábbis remélem! -, de játszani annál többen fognak vele: körülbelül annyi embernek szerepel az adatlapján a MGC szerint, mint az Eternal Sonata, amivel nyilvánvalóan nem egy kategória játékélmény szempontjából. Tőlünk nyugatabbra sokkal elterjedtebb a játékkölcsönzés, a kölcsönzőkben remekül termelhetik a haszont az Avatar-féle "játékok", és mindenki jól jár... csak azok nem, akik azt szeretnék, hogy a stúdiók lehetőség szerint élvezhető programokat fejlesszenek. Pedig nem lenne nehéz megoldani, néhány egyszerű kritériumot kitűzni a fejlesztők elé, és hajrá... ehelyett a Microsoft inkább az ellenkező irányba tesz lépéseket, például a kis fejlesztők számára indított programjában nem teszi hozzáférhetővé az Achievementeket. Persze érthető emögött a logika, nem akarják, hogy olcsó vackokkal tuningolja mindenki a pontszámát - de miután ingyen nem lesznek letölthetőek a garázsfejlesztők programjai sem, csak pénzért, így már igazán lehetnének Achievementek építve beléjük. Néhány értelmes feltétellel...