Gémeskút

Pac-Pix
Osztályzat: Jó
Műfaj: Ügyességi rajzolós
Korosztály: 3+
Nyelvigény: Minimális
Nehézség: Középhaladó
Beletanulási idő: Rövid
Ár: 7.900,- és 9.990,- között

    Elég sok termék lovagolja meg a Pac-Man figura 25 éve töretlen sikerét, ez hol jó, hol irtózatosan rossz játékokhoz vezet - a Pac-Man World 3 például annyira blődli, hogy ezen a bekezdésen és egy esetleges negatív top 10-es DS listán kívül említésre sem érdemes. A Pac-Pix ezért is kellemes meglepetés, hiszen nem próbál más lenni, mint aminek kitalálták, vagyis feleleveníti a Pac-Man eredeti játékötletét, és az evésről szól.
    Főleg viszonylag alacsony bolti ára miatt nézzük most meg ezt a korai ügyességi DS-játékot, ami kicsit olyan, mint a Polarium: látszik rajta, hogy korai (2004-es), még kísérletezik a DS érintőképernyős szerkezetével, és egy idő után már nem is túl izgalmas. Ugyanakkor az alapötlet jó és sok a pálya, úgyhogy összességében pozitív élmény.



    A Pac-Pixben rajzolnunk kell, Pac-Mant kell rajzolnunk. Szépet, csúnyát, tök mindegy, a lényeg, hogy meglegyen a száj meg körbe a kör, aztán amit rajzoltunk, az fog elindulni, az általunk rajzolt szájjal csattogni és bekapni a különböző dolgokat, amik az útjába kerülnek. Baromi egyszerű alapötlet, és jól működik, egyszerűen mókás nézni, ahogy a saját zsírkrétarajzunk kel életre, sokak gyerekkori vágyát megvalósítva.
    A dolog azonban mégiscsak bonyolult: Pac-Manünk sebessége attól függ, hogy milyen nagyra rajzoljuk, ha túl nagy, akkor lassú lesz és nem éri utol a szellemeket, ha túl pici, akor viszont nagyon gyors lesz és csak győzzük utolérni. Ez azért fontos, mert minden pályán megadott számú Pac-Mant rajzolhatunk csak, akit a játéktérbe szintén általunk festett ideiglenes (egy-két másodperc után köddé váló) falakkal tudunk terelgetni - olyan irányba, amilyenbe a DS-tollunkat húztuk. Ha pedig sárga hősünk kimegy a képből, többet nem jön vissza, vagyis vesztettünk egy életet (egy kivétellel, ha az ábrán GO felirattal jelölt részen megy ki, ekkor ugyanis bejut a felső képernyőn látható alagútba, ahol hol bónuszok, hol újabb elfogyasztandó szellemek várják). Egyszerre akármennyi Pac-Mant rajzolhatunk a játéktérbe, viszont általában egynél többet nem érdemes, ha csak nem tudunk mindegyikre folyton figyelni és falakat rajzolgatni nekik, hogy nehogy kimenjenek oldalt.
    Ahogy halad előre a játék, maga az alappálya nem változik, ettől is válik kicsit repetitívvé a játék: a kép legtetején látható háttérképen kívül semmi sem változik a környezetben. Pedig minden más egyre csak bonyolódik: a kezdeti lassú rózsaszín és a Pac-Man elől elszaladó kék szellemek után megjelennek az arrébbugráló lógónyelvű szellemek, a csak meghatározott sorrendben megehető hármas szellemcsoportok, és így tovább. Szintén bővül rajzrepertoárunk, egy idő után már rajzolhatunk rózsaszín nyilakat, amikkel a kép tetején levő (és más módon elérhetetlen) szellemeket rejtő buborékokat pukkaszthatjuk ki, még később pedig bombát is rajzolhatunk, amivel szellem-védőfalakat robbanthatunk ki.
    A rajzolásdetektor elég szigorú: csak akkor fogadja el a Pac-Man ábránkat, ha a kacsacsőr-szájjal kezdünk, később pedig amikor már nyilakat is kell rajzolni, még szűkebb körét fogadja el a műveinknek, ami nem kis frusztrációt okozott nekem, bár gondolom ez csak gyakorlat kérdése.

    És nagyjából itt ki is fújt a játékról elmondható dolgok száma. Tényleg korai darab, nincsenek benne speciális játékmódok, rejtett eredeti Pac-Man vagy más nyalánkság. Illetve van egy szabad-rajz mód, amiben mindenféle easter egg, azaz rejtett tartalom el van dugva, mondjuk ezek sem kötik le egy-két percnél tovább az embert: például rajzolhatunk felhőcskét és akkor esni fog, violinkulcsot és akkor zenél, és valaki azt állítja, hogy feneket is lehet rajzolni egy szellentéshangért cserébe, de ezt nekem nem sikerült reprodukálnom, úgyhogy csak ezért senki ne vegye meg a játékot.
    Ami még furcsa, hogy sehol sem találtam hivatalos információt arról, hogy milyen hosszú a Pac-Pix. Mivel végig nem vittem, csak az első könyv ötödik fejezetéig, így abban sem vagyok biztos, hogy összesen hány pálya van. Tizenkét fejezetet jelez a főmenü, fejezetenként öt pályával plusz kétfejezetenként egy főszörny-pályával számolva hatvanhat pálya minimum van, de ez még csak az első könyv. Szóval legalább pályából jó sok van, ami jó, mert így sokszor rövid időre elő lehet venni a Pac-Pixet. Sokszor kis etapban még érdekes lehet, de hosszasan lekötő vagy mélyebb játékélményt ne várjunk tőle. Aranyos kis játék ez, és ennyi.