Európában a számítógépes játékokat a PEGI (Pan European Game Information system), magyar nevén az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer alapján osztályozzák. A számos európai uniós ország tartalombesorolásra használt rendszereinek harmonizációjával illetve játékokra alkalmazásával készült rendszer 2003 óta működik, és amellett, hogy az EU területén jogilag kötelezi a számítógépes játékokat árusító boltokat és személyeket, általános hitelessége miatt jó útmutatóként is szolgál a játékszoftvert vásárlóknak és a szülőknek. Bár nem kötelező a kiadásra szánt játékokat beküldeni a NICAM-nak (az audiovizuális műveket besoroló holland intézetnek), a kiadók mégis nagyjából mindig megteszik ezt, mert ez is biztosítja, hogy a hat éves gyermek szüleiként ne kelljen rettegnünk egy hirtelen előbukkanó oszladozó zombitól vagy egy himbálózó genitáliától. Bár a PEGI-besorolás több EU-s országban, pl. Angliában, Németországban vagy Finnországban még egyáltalán nem biztosítja, hogy az a játék megjelenhet, ennek bonyolultsága miatt ezzel a témával egy későbbi cikkben foglalkozunk majd.
    A PEGI hatalmas online adatbázisában rákereshetünk minden, a PEGI alapítása óta a rendszerbe került játékra, illetve a PEGI-nek még magyar nyelven is elérhető a honlapja (mikre nem jó az EU-tagság?), mindemellett viszont azt, hogy részletesen mit takarnak a játékdobozokon található 3+, 7+, 12+, 16+ és 18+ feliratok és a hét tartalomjelölő címke, csak egy 8 oldalas, a PEGI lapjáról elérhető angol nyelvű dokumentumból tudhatjuk meg. A tovább gomb mögött most tudomásom szerint magyarul először olvasható részletes összefoglaló arról, hogy melyik címke mit jelent, és melyik korhatárhoz körülbelül mi tartozik, illetve hogy milyen képi és szövegi tartalmak azok, amik egyáltalán nem jelenhetnek meg videojátékokban.
    Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy - blogunk szokásától eltérően (és nem csinálunk belőle rendszert!) - a korhatárleírásokban a "káromkodás" kategória leírásában kiskorúak számára egyáltalán nem ajánlott angol szavak fognak szerepelni.

    Elsőként lássuk azokat azokat a tartalmi figyelmeztető címkéket, amik megjelennek, megjelenhetnek a játékok dobozain, és hogy melyik korhatárnál milyen tartalomra számíthatunk, ha ilyen címkével találkozunk.

Félelem. Ilyen címkét akkor kap a játék, ha félelemkeltésre alkalmas eszközök, jelenetek vannak benne. 7+ jelölést kaphat csak egy játék, ha van benne a kisgyermekek félelemkeltésére alkalmas hang, zene, atmoszféra. De az ikon általában megjelenik a különösen félelmetes játékokon, túlélő-horrorokon például.

Káromkodás. Ha bármilyen apró káromkodás is található a játékban, már csak 12+ besorolást kaphat. A szolidabb kategóriába tartoznak az olyan szavak, mint a damn, a hell, vagy a bastard, de az olyanok is, mint a wanker, a shit, a whore és a shag, nem beszélve a faji és nemi káromkodásokról. Nyelvészetileg érdekes az olyan többjelentésű szavak megjelenése a listán, mint a queer, ami egy tizenkilencedik században, de még egy huszadik század első felében játszódó játékban is hitelesen jelenne meg "furcsa, érdekes" jelentésében a mai "homoszexuális" pejoratív mellékjelentés helyett, a dyke, ami védőgátat és töltést gyakrabban jelent mint leszbikust, vagy mondjuk a bitch, ami egy háztáji állatokkal kapcsolatos játékban helyesen szerepelne "nőstényállat" jelentésében. Az utolsó érdekesség a 12+-os kategóriában a God és a Christ szavak megjelenése, főleg a slut és a dickhead között.
    A 16+-os és 18+-os kategória ehhez már csak két dolgot tesz hozzá. Az egyik a szexuális kifejezéseket tartalmazó káromkodások (ezeket már hadd ne soroljam fel, a magyar nyelv ebben úgyis olyan választékos, képzeljük azokat ide), a másik kifejezett blaszfémia. A dokumentum kiemeli, hogy nem csak a keresztény vallással kapcsolatos lehetséges sértésekről van szó, hanem bármelyik vallás megsértéséről, és felhívják a figyelmet, hogy ilyen tartalom büntetőjogba ütközhet, ezért megtiltható lehet a játék kiadása.

Szexualitás. A kategória tág, a szexualitással kapcsolatos fogalmaknak több altípusát magában foglalja, mégsem olyan szigorú a szabályozás, mint amit talán elsőre gondolnánk korábbi szabályozások vagy például az amerikaiak szexualitás-érzékenysége alapján. A szexuális konnotáció nélküli meztelenség (a dokumentum a kisbaba szoptatását, a topless napozást és a nudista strandot említi) például csak 7+ kategóriába sorolja a játékot, azzal a kitétellel, hogy nemi szervek nem látszanak. 12+ besorolást kapnak a képi vagy szövegi szexuális utalásokkal rendelkező játékok, illetve szexuális kontextusban megjelenő meztelenség, bármi, ami "szexuális érdeklődést kelthet" a játékosban. 16+ besorolást kap minden, konkrét szexuális izgatásra alkalmas ábrázolás illetve a nemi szervek nélkül ábrázolt szexuális tevékenység (itt külön kiemelik, hogy a fanszőrzet nem számít nemi szervnek!). A szexuális erőszak illetve a látható nemi szervekkel ábrázolt szexualitás automatikusan 18+ matricát ad.

Drogok. Dohányzást vagy alkoholfogyasztást ösztönző jelenet, játékrész vagy reklám esetén 16+ lesz a korhatár. Bármilyen droghasználat-ábrázolás automatikusan 16+ kategóriába teszi a játékot, és ha ráadásul pozitív fényben tüntetik fel a droghasználatot (vagyis ha a játék azt mutatja, hogy droghasználat után vagy miatt képes a játékos siker elérésére), csak 18+ matrica kerülhet a borítóra. Fantáziadrogokra és legális drogokra nem érvényes a korlátozás, azaz gondolom egy holland játék nem kap 18+-t, ha szereplői marihuánát fogyasztanak és utána elvannak magukban (bár mondjuk ki akarna egy erről szóló játékot kiadni).

Szerencsejáték. Egyszerű kategória, gyorsan szaladjunk át rajta. Ha a játék ösztönözhet bármilyen, pénzért játszható szerencsejátéknak a való életben, valódi pénzért való kipróbálására, vagy ha a játék megtanítja egy való életben is létező szerencsejátéknak a szabályait (pókertől elkezdve a loviig), 12+ matrica kerül rá. Nem kerül szerencsejáték-figyelmeztetés a játék dobozára, ha a játékban csak a történet részeként jelenik meg a szerencsejáték, vagy ha a megtanított szerencsejáték a valóságban nem létezik.

Diszkrimináció. Érdekes, ugye, hogy ilyen is van. De van: nem szabad egy játékban etnikai, vallási, nemzeti vagy más csoportot úgy ábrázolni, hogy az gyűlöletet kelthessen az adott csoport ellen. Ha ilyen elem van egy játékban, az nem csak a 18+ jelölést kapja meg, de fel is hívják a kiadó figyelmét, hogy büntetőjogba ütközhet az ilyen tartalom, és a PEGI-hez való beküldés nem mentesít az egyes országok vonatkozó jogszabályainak betartása alól. Olyan ritka az ilyen címkével kiadott játék, hogy a PEGI oldalán e cikk írásakor listázott 405 18+-os játék között összesen ötöt találni: az Original War alternatív történelmes, világháborús játék számos nemzetet vonultat fel nem feltétlenül pozitív fényben, a Patriots: A Nation Under Fireban Amerikára támadó nyilván nem-amerikai de nagyon gonosz más nemzetiségű terroristák ellen kell harcolni, a Swat: Target Liberty célja hogy a játékos jó amerikaiakkal  koreaiakat öljön, a Postal 2 nevű egyébként őrületesen véres játékban és kiegészítőjében pedig már el sem tudom képzelni, mit kell csinálni, de sok jó dolgot nem jelenthet, ha a játékban végrehajtható dolgok között van az afgán harcosok feldarabolása és az utána rájuk történő vizelés.

Erőszak. Elérkeztünk a legnagyobb kategóriához, az erőszakra vonatkozik a legtöbb "ellenőrző kérdés" a játékgyártók számára a szervezethez való beküldés esetén, itt van a legtöbb dolog, ami a besorolásról dönthet. A 3+ korhatár maximálisan az olyan rajzfilmes "erőszakot" engedi meg, ami jól láthatóan nem realisztikus és a hangsúly a humoron van. A fent említett 8 oldalas útmutató a "Frédi és Béni" típusú ábrázolást jelöli meg egyértelműen rajzfilmesként, a "Superman" típusút már a realisztikusabb kategóriába sorolja. 7+ kategóriába kerülnek az ember elleni erőszakra való utalások (autók, tankok, repülőgépek, épületek robbanása, stb., amikor nem látjuk hogy ott emberek halnak meg, de tudjuk, hogy megtörténik), illetve a látható de nem realisztikus erőszak fantázialényekkel szemben, pl. szellemek, sárkányok (szegény sárkányok).
    Ha realisztikusan ábrázolt, emberszerű lény ellen látható akárcsak egyetlen arccsapás is, azzal már átléptünk a 12+ kategóriába. Emberszerű lénynek minősül minden embernek látszó karakter, azaz ha zombikat kell bárhogy bántani, még ha a zombik vicces hang kíséretében rózsaszín köddé válva szűnnek meg, akkor is 12+ lesz a korhatárbesorolás. Ha a figuránk fantázialény, de emberszerűen viselkedik és reagál, az ellene elkövetett erőszak is ebbe a kategóriába sorolja a játékot. Ugyanide kerülnek továbbá az erőszakot tartalmazó, de vér nélküli sportjátékok, de csak akkor, ha az adott sport szabályait betartják.
    Ha az erőszakot tartalmazó sportjáték véres, ha életszerűen ábrázolt az erőszak emberszerű vagy állatszerű karakterek ellen, vagy ha a játéknak általános alapeleme az erőszak, már a 16+ kategóriában vagyunk. Az igazán durva dolgok pedig a 18+ kategóriában férnek csak el: lefejezés, csonkítás, szadizmus; kiszolgáltatott, védtelen karakterek (nők és gyerekek, védekezni nem képes emberek) elleni erőszak; több személy ellen elkövetett céltalan vagy értelmetlen erőszak. Egyetlen kivétel van a védtelen emberek elleni erőszak ábrázolására, mégpedig ha az a játékostól függetlenül, a játékmenet részeként történik - példának egy elfogott katona ellenség általi lelövetését hozza fel. Ilyen esetben a játék még elfér 16+-ban.

    A végére maradt egy szempont, a bűnözés és a bűncselekmények ábrázolása, aminek nincs külön címkéje, de korhatárhoz kötött. Nyilván az ilyen tartalom a korhatár mellett valószínűsíti más címkék, legnagyobb valószínűséggel az erőszak megjelenését, de azért tudjunk róla, hogy ha ilyen korhatárú játékot veszünk, akkor elképzelhető, hogy ilyen tartalom is van benne.

16+ kategóriába kerülhetnek csak azok a játékok, amik bármilyen büntetőjogilag elítélhető cselekedetet pozitív színben tüntetnek fel, vagyis annak az érzetét keltik a játékosban, hogy a bűnözés kifizetődő vagy hogy a bűnözésnek nincs következménye.

Azok a játékok pedig csak 18+ kategóriában jelenhetnek meg, amik konkrétan be is mutatják, hogy egy bűncselekményt hogyan kell elkövetni, például milyen eszközökkel és hogyan lehet feltörni egy autót, hogyan kell molotov-koktélt készíteni, vagy hogyan kell bombát összeállítani.

    Ezzel végére is értünk annak, mi minden szempont alapján kerülnek besorolásra a számítógépes játékok Európában. Számomra mind közül a legérdekesebb adat, hogy a jelenlegi 405 darab 18+ kategóriás játék közül az abszolút többség az erőszak miatt kapta ezt a matricát. Annak mégsincs igaza, aki ez alapján azt mondaná, hogy a számítógépes játékok többsége erőszakos, mert az alacsonyabb kategóriákban sokszor több játék szerepel, hogy számszerűek legyünk, 3+-osból közel négyezer, 7+-osból nyolcszáz, 12+-osból kétezer, 16+-osból pedig ezerkétszáz, így a tizenhat illetve tizennyolc év fölött árusítható játékok csak húsz százalékát jelentik az összes 2003 óta a PEGI-ben regisztrált játéknak. Összességében tehát a véres és erőszakos játékok ellenzői szerencsére bőven találhatnak játékot minden platformra.